Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


FÉNYERŐ, OBJEKTÍV ÉS PERSPEKTÍVA

Fényerő
Fényerőnek az objektív legnagyobb rekesznyílását nevezzük. Ez a lencserendszer gyújtótávolságától és teljes fényáteresztő felületének nagyságától függ. A fényerő szabja meg, hogy adott megvilágításnál mennyi fény hatolhat át maximálisan a lencserendszeren. Számértéke fel van tüntetve az objektíven. A jelölés többféle formában is lehetséges. Például: f/2,8, vagy 1:2,8, esetleg f=2,8.

 

objektivjeloles.jpg


A fotóriporterek gyakran használnak nagy fényerejű objektíveket. Ezek előnyösek a gyorsan mozgó témák fényképezésénél vagy rossz fényviszonyok mellett. A nagy fényerőért az objektív nagyobb méretével és súlyával, valamint jellemzően magasabb árával kell fizetni. Különösen a hosszú gyújtótávolságoknál találkozunk a jó fényerő érdekében tekintélyes méretű és súlyú objektívekkel. Ezért dolgoznak a sportfotósok gyakran botállványra (monopodra) támasztott gépekkel.

Alapobjektívek
Az alap vagy standard (normál) objektív egy általános célú felvételi objektív. Kisfilmes formátumú fényképezőgépekre viszonyított (a digitális fotózásban ezt a méretű érzékelőt "full frame"-nek nevezik) gyújtótávolsága általában 50 mm.

480_af-s_nikkor_50mm_f14g.jpg

Az alapobjektívvel készített kép perspektivikus hatása átlagos, megfelel az emberi látás megszokott érzetének. Tulajdonképpen ritka az olyan téma, amihez az alapobjektív látószöge ideális.

Nagylátószögű objektívek
A kisfilmes formátumnál nagylátószögűnek a 40 milliméternél rövidebb gyújtótávolságú objektíveket nevezzük.

480_canon-24mm-f1.jpg

A nagylátószögű objektíveket általában ott használják, ahol viszonylag közelről vagy nagy méretű motívumot kell lefényképezni. Jellegzetes felhasználási területek: tájfotó, épületfotó, belső tér, riportfotó szűk helyen.

Halszemobjektívek
Azokat a fotográfiai lencserendszereket, amelyeknek látószöge eléri a 180 fokot, halszemobjektíveknek is hívják. A jelenleg forgalomban lévő halszemobjektívek gyújtótávolsága 6 és 15 mm között van.

Sigma 10 mm

A halszemobjektívek jellegzetessége, hogy a téma egyenes vonalait, ha azok nem a kép középpontján mennek keresztül, elgörbítve rajzolják a filmre, illetve a szenzorra. Egyes halszemobjektívek nem rajzolják ki az egész képmezőt. Ilyenkor egy kör alakú kép alakul ki.

Teleobjektívek
Az alapobjektívnél hosszabb gyújtótávolságú objektíveket teleobjektíveknek is nevezzük. Ezeknek látószöge kisebb, így a látvány egy kisebb részét felnagyítva rajzolják az érzékelő felületére. A 100 és 200 mm közötti gyújtótávolságok a közepes teleobjektívek ("közép-telék"). Ezek ideálisak egész alakos, fél alakos személyfotózáshoz, portrékészítéshez. A közepesnél hosszabb gyújtótávolságok (300 mm vagy hosszabb) a meg nem közelíthető témák fényképezésénél segítik a fotóst.

Canon 400 mm

Ezért az ilyen objektíveket elsosorban a fotóriporteri munkában, a természetfényképezésnél vagy tudományos célú felvételek készítéséhez használják.

Zoomobjektívek
Vannak olyan objektívek, amelyeknek változtatható a gyújtótávolsága és ezzel a látószöge.
Ezeket a szakmai zsargon zoom- vagy gumiobjektíveknek is nevezi. A zoomobjektívek előnye, hogy bizonyos határok között a fotós helyváltoztatása nélkül is pontosan be lehet állítani a képkivágást.

Tamron 70-300 mm

A zoomobjektívek napjainkban rendkívül elterjedtek, mind az amatőrök, mind a profi fotósok körében kedveltek.

A perspektíva alakítása
A perspektíva, magyar szóval: térleképzés, térhatás. A síkfelületű képen látható olyan információ, amely a téma térbeli kiterjedését érzékelteti. A térhatás attól függ, hogy a kép szemlélője egy adott valós teret milyen mélységűnek érzékel a képen. A különböző látószögű objektívek segítségével a látvány perspektivikus viszonyait is befolyásolhatjuk. A perspektívahatás valójában a fényképezőgép és a téma távolságától függ.
Ha közelről szemlélünk például egy kockát, távolodó párhuzamos élei összetartónak látszanak. Távolabbról nézve kisebb az élek látszólagos összetartása, a konvergencia. Ha azt akarjuk, hogy a téma képe mindig ugyanakkora legyen a filmkockán, akkor távolabbról fotózva, hosszabb gyújtótávolságú objektív szükséges, mint közelebbről. Ezért a perspektívahatás alakításában az objektívek gyújtótávolságának van gyakorlati jelentősége.
A fényképezési távolság és a perspektívahatás viszonya a gyakorlati fotográfiai munkában nagyon fontos. Ezért használnak a portrékészítésnél, a divatfotózásnál, vagy a tárgyfotózásnál hosszú gyújtótávolságú objektíveket.
Alap, vagy nagylátószögű objektívvel közelről készülő portréfotónál a fej eltorzul. Az arc fényképezése ezért ideálisabb távolról, hosszabb gyújtótávolságú objektívvel. Egészalakos felvételnél közelről fotózva a test megrövidül. Ezen a gondon is a teleobjektív segít. A portréhoz 80-200 mm (ekv.) közötti objektívet szokás használni. A divatfotósok, különösen a szabadban 150-300 mm közötti gyújtótávolságokkal dolgoznak. 

latoszog.jpg


Az előtér és a háttér viszonya
A különböző látószögű objektívekkel az is befolyásolható, hogy az adott helyen lévő főmotívum mögött mennyi látsszon a háttérből.


MÉLYSÉGÉLESSÉG

Elméletileg a fényképezőgép objektívje csak azokat a tárgyakat rajzolja ki élesen a filmre, illetve érzékelőre, amelyek egy adott távolságban vannak. Ami ennél közelebb, vagy távolabb van, az életlenül látszik. Ezért az élesség távolságát mindig be kell állítani a főmotívum távolságának megfelelően. A képen bizonyos határon belül a beállított távolságnál közelebbi és távolabbi témarészek is élesek lesznek, tehát az élességnek van bizonyos térbeli mélysége. Ezt a jelenséget mélységélességnek nevezzük.
Az élesség mélysége nem mindig egyforma. A gyakorlatban ez négy dologtól függ:
- az objektív gyújtótávolságától
- a beállított élesség távolságától
- a rekesznyílástól
- digitális fényképezőgép esetén az érzékelőlapka méretétől
Minél nagyobb az objektívünk gyújtótávolsága, annál kisebb mélységélességet kapunk (azonos rekesz és távolság esetén). Például egy 20 mm-es nagylátószögű objektívnél 5,6 rekesznyílásnál a távolságot 2 méterre állítva kb. 1,2 métertől a végtelenig minden éles lesz. Egy 300 mm-es teleobjektívvel a 2 méter távolságra lévő modell arcát fényképezve, az élességet a szemére állítva, már a füle sem lesz teljesen éles.
Minél közelebb fekvő képsíkra állítjuk be az élességet, a mélységélesség annál kisebb lesz. (Ha a gyújtótávolság és a rekesznyílás nem változik.) Ezért olyan kicsi a mélységélesség a nagyon közeli (makro) felvételeknél.
Az élesség legkisebb kiterjedését a teljes nyílásnál kapjuk. A rekesznyílás szűkítésével a mélységélesség növekszik. Ha nagy mélységélességre van szükség, akkor szűk rekesznyílást kell alkalmazni. Ez viszonylag hosszú megvilágítási időt vonhat maga után. Ezért ilyen esetekben sokszor állvány használata is szükséges. Rövid gyújtótávolságú (nagylátószögű) objektívvel szűk rekesznyílás mellett nagy mélységélesség érhető el.
Teleobjektívvel, nyitott rekesszel a mélységélesség lecsökken. Így a zavaros háttér életlenné válik. Ezáltal a téma kiemelhető a háttérből. Ezt a módszert gyakran alkalmazzák portrék vagy szabadtéri divatfotók készítésénél.
A digitális fényképezőgépek esetében minél kisebb az alkalmazott érzékelő (CCD vagy CMOS) mérete, annál nagyobb a mélységélesség. Ez a jelenség megnehezíti az igazán kreatív, elmosott hátterű fotók készítését, viszont toleránsabb az élességállítási hibák tekintetében.

dof.jpg

 

Az élesség mélysége a beállított síktól előre és hátra különböző mértékű. A fényképezőgép irányában csak fele olyan kiterjedésű, mint a géptől távolodva. Ha az a célunk, hogy két különböző távolságban lévő motívum éles legyen (kiterjedjen rájuk a mélységélesség), akkor értelemszerűen az élességet a kettő közé kell beállítani. Azonban nem középre, hanem közelebbre, 1/3 - 2/3 távolság-arányban. Azaz a közelebbi motívumhoz fele akkora távolságra, mint a távolabbihoz.
Egyes fényképészeti objektíveken olyan jelzést is találunk, amely a mélységélességről tájékoztat. Ezt mélységélesség-skálának nevezzük. A skáláról leolvashatjuk, hogy az élességet adott távolságra beállítva, egy bizonyos rekesznyílásnál, a mélységélesség határai milyen távolságra vannak a fényképezőgéptől. Például: Egy adott objektívnél a távolságot 1,5 méterre állítva 16-os rekesznyílásnál a mélységélesség 1,2 métertől 2 méterig terjed. 8-as rekesznyílásnál kb. 1,3 métertől 1,7 méterig.
Az autofókuszos fényképezőgépek egy részénél mélységélesség-automatikát is találunk. Ez képes beállítani az optimális rekesznyílást és élességállítási távolságot a különböző távolságú motívumoknak megfelelő mélységélességhez. Természetesen csak akkor, ha ez technikailag egyáltalán lehetséges. 

melysegelesseg.jpg


Hiperfokális távolság
A gyakorlatban akkor érhető el a legnagyobb kiterjedésű mélységélesség, ha a távolságot a végtelen helyett a hiperfokális távolságra állítjuk be. A hiperfokális távolság az az élességállítási távolság, amelynél a mélységélesség a végtelenig terjed.

 

 >     >     >    Szeretnél többet tudni a manuális objektívekről? Ugrás a  Fókuszpókra!

 

előző oldal   1   2   3   4   5   6   következő oldal